Harmadik rész~

Sziasztok!Itt van a harmadik rész is.!Kicsit rövid lett,amiért bocsánatot kérek:\ Remélem olvassátok,és pipáltok (:


-Mi az hogy nem tudod?Már majdnem sötét van.Hívjatok valakit,nem fogok a kocsiban aludni veletek!-mondtam és arrébb mentem.Minek jött ide ha nem tudja hogy hol van?! Mehettünk volna hozzánk is.Akkor legalább megismerkedtem volna velük.De itt egy elhagyott kis úton,ahol senki se jár,nem fogok leülni és beszélgetni velük.Hallottam hogy valaki mögöttem lépked,ide hozzám,majd megsimítja a vállamat.
-Nem fogunk itt aludni.Már hívtuk Pault hogy hozzon valakit aki elviszi a fiúkat egy szállodába,én pedig megyek veled hozzátok.-mondta Harry, miközben ő is az utat nézte mikor jönnek már , nem akarok idefagyni az útra..De még 10 perc után sem jött senki.Hatan egy eldugott úton,a sötétben.
-Na jó,én nem maradok itt tovább.Ha nem jön ide senki,majd megyek én eléjük.-a fiúk felé néztem,akik csak egymásra,úgyhogy inkább elindultam,vagy jönnek,vagy nem.Nekem aztán mindegy.Fújt a szél,nem számítottam rá,hogy egy sivár úton fogok kószálni, a hidegben..Egyre távolabb voltam a fiúktól,és egyre jobban féltem.Talán mégsem volt olyan jó ötlet ez az elmászkálás.Hallottam egy morgást a bokorból.Egyszerre csak minden ijesztő horrorfilm eszembe jutott.Gyorsabban kezdtem szedni a lábaimat,minél messzebbre mentem attól a bizonyos bokortól,ahol a hangot hallottam.Reccs.Hallottam a hangot,és már futottam,de azt sem tudtam hogy a fiúkhoz,vagy az eredeti irányba.Csak sikítottam.Hátha meghallják,és ide jönnek.Körül néztem,de nem mozdultam,reméltem hogy csak a képzeletem szüleménye voltak ezek a hangok.A távolból hallottam valakit aki a nevemet kiáltja.Meghallották.
-Itt vagyok!-kiáltottam oda nekik,és mire kimondtam már öt alakot láttam a sötétben.
-Ha tudtam volna hogy elakarsz menni,nem hagytam volna.-futott hozzám Harry és szorosan megölelt.Ezekből az ölelésekből,és hogy aggódott értem,egyre tisztábbá vált hogy tényleg komolyan gondolta,hogy hiányoztam neki,és hogy újra a barátom szeretne lenni.
-Bocsi.De nem bírtam már ott várni.De most már tudom hogy nem kellett volna elmennem.-mondtam a földet bámulva,és a kavicsokat rugdostam odébb róla.Felkerekedett a szél,én pedig libabőrös lettem,ezért átkaroltam két kezem,és felnéztem a többiekre.
-Fázol?-kérdezte Liam,aki eddig meglepően csendes volt.Bár nem ismerem, de a koncert felvételekből amiket Dakota mutatott nem tűnt ennyire visszafogottnak.Főleg nem mikor Louis-szal megtámadták Niall-t.
-Kicsit.Nem az időhöz öltöztem.-néztem végig magamon, és bólogattam, miszerint tényleg nem.
-Most már nem menjünk vissza a kocsihoz.Induljunk el előre,és hátha tényleg van ott valami.-mondta Zayn és elindult előre,Mi pedig követtük.Harry szorosan mellettem sétált,többször megkérdezte hogy odaadja-e a pulcsiját,de nem fogadtam el,mert akkor ő fog fázni.Ezen kívül az út lassan telt,és már mindenki fáradtam szedte lábait,mikor megláttunk az út szélén egy pihenő szerű kis házat.Elég romos volt,de illet ehhez az elhagyatott úthoz.Horrorfilmbe illő jelenet volt,hatan egy sötét úton..
-Végre!-sóhajtottam,és leültem egy padra a ház mellett,-ami inkább kunyhónak mondható-és néztem ahogy a többiek kémlelik a házat.
-Ugye nem akartok bemenni?!-kérdeztem furcsán nézve rájuk,én oda biztos nem mennék be.Még leszakad a plafon,vagy ilyesmi.Ráadásul ki tudja mi van bent.Na jó,biztos hogy semmi nincs bent,legalábbis remélem.
A fiúk egyre közelebb mentek,én pedig csak néztem ahogy eltűnnek a házban,Harry kivételével.Ő itt maradt velem.Ránéztem,éppen egy fűcsomót tépett ki a földből.Rám szegezte a tekintetét,gondolom észrevette hogy nézem.
-Még mindig fázol?-kérdezte nyugost hangon,ami engem meglepett,mivel én egyáltalán nem vagyok nyugodt.Fázok,fáradt vagyok,éhes és szomjas.Ráadásul itt,a semmi közepén.Megráztam a fejem.Már megkérdezte ezerszer hogy kérem-e a pulcsiját,és mondtam hogy nem.Akkor minek kérdezi meg hogy fázok-e?!Fárasztó.
Hallottam hogy újra nyitódik az ajtó,és kilépnek rajta a fiúk.Végignéztem rajtuk,egyiküknek sem lett semmi baja.Hála istennek.Arrébb csusszantam a padon,hogy elférjenek ők is,amit elfogadtak és sorban leültek.
-Mi volt a házban?-néztem feléjük kíváncsian.
-Semmi-mondták egyszerre.Nem valami sok,de beérem ezzel is.Talán mennünk kéne,ha nem akarunk itt aludni mint a csövesek.Keresnünk kéne valami utcát , ahol legalább egy autó megfordul,és felvesz minket.Felvetettem az ötletemet,mire ők csak megvonták vállukat.Hát jó,akkor én döntök.
-Akkor gyertek.Biztos nem akartok itt aludni.-mosolyogtam rájuk.Hirtelen nem tudták mire vélni ezt a jó kedvet,őszintén megmondva én sem.De nem zavart.Addig se gondolok arra,milyen lenne most egy forró fürdő.
Felálltak és követtek,mivel én és Harry már elindultunk.Most is szótlanul mentünk előre,csak a tücskök ciripeltek,és néhány madár szállt el felettünk.Az ehet beborították a fényes csillagok.
-Hullócsillag!-mondta Louis az ég felé mutatva.-Jussunk ki innen!kérlek!-gondoltam,más nem jutott az eszembe.Elég furcsa kívánság,más biztos az ablakából nézte,és valami értelmeset kívánt,hát nekem ez jutott.Egy sivár út,és egy kívánság.De azért remélem teljesül.
-Kívántatok?-kérdeztem még mindig az eget kémlelve.
-Igen.-mondták újra egyszerre.Ez már ijesztő!
-Nézzétek!-nézett hátra Niall.-Az egy autó!-kiáltott fel megkönnyebbülten.Teljesült.Bár,nem hiszem hogy bármi köze lett volna a kívánságomhoz,azért bízok benne.Nem hiszek az ilyenekben,véletlenek párti vagyok.Az autó egyre közeledett.Egy nagyon régi autó volt,egy öreg bácsi volt a volán mögött.
-Jó estét!Elvinne minket Holmes Chapel-bel?-kérdezte Harry legbájosabb hangján.
-Szálljanak be!-intett kedvesen.Én előre ültem,a többiek hátul szorongtak.
-És hogy kerültetek ide az éjszaka közepén?-kérdezte miközben az utat nézte,ami tele bolt buckákkal.
-Lerobbant az autónk,és elindultunk hátha jön valaki erre,és szerencsénk volt.-mosolyogtam a bácsira,aki mint megtudtam James.Itt lakik a közelben,és elmondta hogy ez egy nagyon régi út,amikor kis gyerek volt zárták le,aztán így hagyták.Azt mondta valószínűleg az egyik bucka miatt állt le a kocsi.Az ablakon néztem kifelé,és végre egy ismerős utat láttam,és egy "Üdvözöljük Holmes Chapel-ben" feliratot az egyik táblán.
-Nagyon köszönjük hogy elhozott minket!-köszöntem meg,hogy nem kell ott aludnom egy romos háznál,mint egy hajléktalan.
-Viszlát!-köszöntünk,mire James bólintott,és tovább hajtott.
-Azt hittem már sosem érünk haza!-mondtam,az ajtónk előtt,és vettem volna ki a házkulcsot a táskámból,ha rajtam lett volna.
-Ne!A kocsiban hagytam a táskám!-kérdőn néztek rám,mire folytattam.
-Benne volt a kulcs..