Huszadik rész~

Hello.Itt van a 20.rész.*-* Nagyon köszönöm az 1577 látogatót!(: Nem tudom,hogy feliratkoznátok-e,ha kitenném?Kérlek írjátok meg,mert akkor nem teszem ki azt a modult.
Jó olvasást!(:

Reggel fáradtan ébredtem,éjszaka alig tudtam aludni.Feltápászkodtam az ágyamból,és a fürdőbe kóvályogtam.Megmostam az arcom,fogat mostam,és elkészülődtem.Már élénkebben sétáltam vissza a szobába,amit most elárasztott a napfény.Kinéztem az ablakon,ami a partra néz,de hamar elkaptam onnan a fejem,mikor kopogtak az ajtón.
-Gyere.-mondtam,és leültem az ágyamra,várva hogy bejöjjenek.
Dakota jött be,és ült le mellém.Láttam rajta hogy rosszul érzi magát,amit nem csodálok,az a sok koktél megtette a hatását.
-Jól vagy?-kérdeztem tőle,miközben kivettem a ruháimat a mai napra.
-Fáj a fejem.És nem hoztam gyógyszert.Nincs nálad?-kérdezte,és az arcát dörzsölgette.Nem nézett ki túl jól.
-De van.-mosolyogtam rá,és elővettem a gyógyszert,aztán odaadtam neki.Megköszönte és kiment a szobából.Nem tudom mit fogunk ma csinálni,ha nincsenek jól..
Felöltöztem,és nagy kedvvel ugráltam ki a nappaliba.

Nem találtam ott senkit,ezért benéztem a szobájukba.Mindketten a aludtak.Visszamentem,és benéztem a hűtőbe,ami szinte üres volt,így el kell mennem vásárolni.

Hagytam egy cetlit a hűtőn,és elindultam kifelé.Köszöntem a recepciósnak,aztán kint álltam meg.Fogtam egy taxit,és megkértem hogy vigyen el valami bolthoz ahol vehetek kaját.Odaadtam neki a pénzt,és elköszöntem.Nem tudom milyen bolt volt az,de bementem egy kosárral a kezemben.Vettem mindent ami kellhet,és visszaindultam a szállodába.Hiába vártam valami taxit,de egy se jött,így feladtam,és elindultam a szálloda felé.

A járdán sokan voltak,főképp fürdőruhában, görkorival,és ugye a turisták teljes felszerelésben..

Egy nagy fekete autó állt meg mellettem az úton,és lehúzta az ablakot,de tovább mentem.

-Nem szállsz be?-kérdezte.Végig néztem rajta,nem tűnt túl félelmetesnek,olyan volt mint az itteni srácok,napbarnított bőrű.Gondolkoztam egy sort,végig vezettem az agyam azon a listán hogy mi bajom lehet,de megvontam a vállam,és beültem az anyósülésre.

-Köszi.-mondtam neki,és rámosolyogtam.Az ablakon kifelé néztem az embereket,és a tengerpartot.

-Kaylee vagyok.-mondta.Éreztem magamon a tekintetét,ezért én is ránéztem.Nagy kék szemei keresték az enyémet.

-Skyler.-mondtam neki mosolyogva.

-Itt laksz?

-Nem.Két barátommal nyaralok.-mondtam neki körmeimet piszkálva.-Te itt laksz?-kérdeztem tőle kíváncsian.

-Igen.Nagyon szeretem Los Angelest.És te hol laksz?-kérdezte az utat nézve.Előttünk elég nagy kocsisor állt,az autók pedig dudáltak.

-Holmes chapelben.-mondtam neki.Meg tudnám szokni Los Angelest,az örök napsütést.Mintha senkinek sem lenne gondja,csak mosolygó embereket látok.

-Azt hiszem dugóba keveredtünk.-mondta sóhajtva.

-Mi?Ne már.Nem tudod kikerülni vagy valami?Mondd hogy kitudod.-hadartam el neki,és néztem a sorakozó kocsisort.

-Nyugi.Olyan rossz a társaságom?-mondta mosolyogva,mire hevesen ráztam a fejem.

-Nem.Dehogy.-mondtam.

-Így tudsz mesélni magadról.Hány éves vagy?-kérdezte,és arcáról a mosolyt le se tudta volna vakarni.

-Oké.17 éves vagyok,nem sokára 18.Te pedig mesélj el mindent.-mondtam neki mosolyogva.

-Mindent?-nevetett tágra nyílt szemekkel.

-Ami szerinted fontos.-vontam meg a vállam,és vártam hogy elkezdje.

-Hmm.19 éves vagyok,és itt lakok,de ezt már tudod.Egy stúdióban dolgozom.Szeretek gitározni,és imádom a tengerpartot.-mondta elgondolkozva.

-Te jössz.-mutatott rám,én pedig elkezdtem.

-Én még nem dolgozom,tovább szeretnék tanulni.Szeretem a piros buszokat,és a telefonfülkéket.-mondtam neki mosolyogva.

Elindult a sor,Kaylee pedig gyorsan előzött ki egy rakás kocsit,miközben én majdnem szívbajt kaptam,úgy féltem hogy nekimegyünk valaminek.

-Őrült vagy.-mondtam neki,mikor kiértünk a dugóból,és már láttam a szállodát.

-Ezt még nem mondták,de köszi.-mondta nevetve.-Megadod a telefonszámod?-kérdezte mosolyogva,mire én bólintottam,és beleírtam a telefonszámom a telefonjába.Nem akartam mondani neki,hogy én már mást szeretek,mert még lehetünk addig barátok,de semmi más.

-Szia.És köszönöm hogy elhoztál.-mondtam neki mosolyogva.

-Szívesen.Remélem még látlak.-mondta,és elhajtott.Besétáltam a szatyrokkal.

Bent Dakota és Ethan ültek a kanapén,és tévét néztek.

-Sziaa.-mondta Dakota,és a szatyrokra vetette magát,és turkálni kezdett bennük.

-Sziasztok.-mondtam nekik mosolyogva,és fáradtan dőltem le a kanapéra.

-Két óráig tartott hogy bevásárolj?-kérdezte Ethan nevetve.

-Valami Kaylee elhozott,de dugó volt.-piszkáltam a körmömet.

-Valami Kaylee?-kérdezte Dakota teleszájjal,és kanalazott a joghurtjában.

-Csak elhozott..-mondtam neki,és felálltam enni valamit.

-Kértek salátát?-kérdeztem rájuk nézve.Mindketten bólogattak,úgyhogy elkezdtem megcsinálni.

Igazából nem kellett sokat bűvészkednem vele,mert a saláta hozzávalói már fel voltak szeletelve,csak rá kellett öntenem a szószt.Kitettem három tálba és odaadtam neki.

-Köszi.-mondta Ethan.

-Ühüm.-mondta Dakota.

-Elmehetnénk valahova.-mondtam nekik,mikor már a tálakat mosogattam el.

-Szerintem ma maradjunk itthon.Fáj a fejem.És holnap elmehetnénk Hollywoodba.-mondta Ethan.

-Szerintem is.-nyújtotta a kezét Dakota.

-Oké.És addig?-kérdeztem tőlük.Nem áll szándékomban itthon ülni,minden egyes percét kiakarom élvezni amíg itt vagyunk.

-Menjünk le ide a medencéhez.-mondtam nekik.