Nyolcadik rész~

Hello. Meghoztam az új részt.c: Köszönöm a 2 pipát.:3Most egy kicsit érdekesebb lesz :D Jó olvasáást (: xoxo


-A nagymamámtól?-kérdeztem meg újra,hogy jól hallottam-e.De mivel nem jött válasz,szóval jól a hallottam.
Elvettem anyutól a levelet,és belenéztem,aztán újra felpillantottam anyára.A nagymamámat nem is ismerem,egyszer láttam,amikor még nagyon kicsi voltam.Anyuék veszekedtek vele,amiből én kislányként semmit sem értettem.Azután nem jött vissza,én pedig nem kérdeztem meg miért jött ide.
-Mit szeretne?-kérdeztem tőlük,mert először őket akarom hallani.
-Emlékszel,hogy amikor kicsi voltál eljött ide?-kérdezte anya,láthatóan rossz kedvűen.
Harry lélegzetvételét hallottam a hátam mögött,lágyan megsimította a vállamat.Magamban mosolyogtam,jó volt ilyen közel tudni magamhoz.
-Akkor elakart vinni,mert azt mondta Londonban jobb életed lehetne.-mondta anya halkan,mintha nem akarná hogy más tudja.Talán tudta hogy igaz,de ő maga sem akarta elhinni.
Leültem a fotelba,és olvasni kezdtem a sorokat.Végig futtattam a szemem,kerestem azt a részt ami rólam szól.

Tudom,már említettem nektek is,hogy elakarom hozni a lányotokat Londonba.
Most is ezt szeretném.Most ne azt nézzétek,hogy elakarom vinni.Hanem a 
lányotok jövőjét.Nem akarom,hogy egy senki legyen belőle,ezért beíratnám egy 
jó iskolába.És most nem rólatok van szó,hanem a lányotokról.Remélem megfontoljátok,
és azt nézitek mi a legjobb a lányotoknak.Szeptembertől kezdhetné itt az főiskolát.És az itt van Londonban,nálam.

Persze!Ő már eldöntötte hogy nekem mi a legjobb?Helyettem?És hagyjam itt a családomat?
Csak azt nem értem,hogy soha nem foglalkozott velem,most pedig a jövőm érdekli?
Nyugodtan tettem le a levelet az előttem lévő kis asztalra,és anyáékra néztem.
-És ti erről mit gondoltok?-kérdeztem,és lenyeltem a gombócot a torkomban.
-Lehet,hogy igaza van.-sütötte le a szemét anyu,úgyhogy apura néztem,de ő is csak bólintott.Azt szeretnék ha elmennék?
-Elakartok oda küldeni?-kérdeztem tőlük a normálisnál magasabb hangon.
-Dehogy akarunk!Tudod milyen nehéz ez nekünk?De igaza van!Ott több lehetőséged lenne!-mondta anyu, aki most már mindkét szemét rám szegezte.
Harry megköszörülte a torkát.
-Azt hiszem én most felmegyek.-mondta,és felballagott a lépcsőn.
-De hát nem is ismerem!-keltem fel,de inkább vissza ültem,hallani akarom hogy mit mondanak.
-De mindig is fotózni akartál,ott lenne lehetőséged rá.-mondta anyu lágy hangon,de ez cseppet sem nyugtatott meg.Elakarnak küldeni egy szinte ismeretlen nőhöz.
Lassan fújtam ki a levegőt,és nyugodtan sétáltam fel a szobámig,majd hangosan becsaptam az ajtót.
Én biztos hogy nem megyek oda!Itt van Dakota,itt van mindenki.Ezt egy olyan nő miatt,aki 17 éven át nem foglalkozott velem,nem fogom itt hagyni.
Betettem a fülembe a fülhallgatómat,és leültem az ágyamra.
Nyílt az ajtó,Harry lépett be rajta.Kivettem a fülhallgatót,és figyeltem ahogy leül elém.
-Bocsi,kopogtam,de biztos nem hallottad.-mondta,és rám mosolygott,majd folytatta.-Jobban vagy?-kérdezte ,mire én bólintottam,de kicsordult egy könnycseppem.Gyorsan letöröltem,és összeszorítottam a szemeimet.
Sóhajtottam,és rámosolyogtam.
-Persze,csak nem értem miért akarják hogy elmenjek.-mondtam.
-4 óra múlva kezdődik a koncert,nekem pedig mennem kell egy óra múlva.De addig itt maradok veled.-fogta meg a kezem,ami most jól esett.
-De jó hogy itt vagy!-öleltem meg közben szorosan.
-Mindig itt leszek.-suttogta a fülembe.
-Na!Sky!Szedd össze magad.Jössz a koncertre!Mit akarsz felvenni?-felpattant,és felkapott engem is,majd talpra állított.
-Ööö..nem tudom.-húztam el a szám,és kinyitottam a szekrényem.
-Ez?-mutattam egy sötét galaxy-s pulcsira,de megrázta a fejét.Még sokat mutattam,de egyik se tetszett neki.
-Ahjj.Akkor válassz te.-huppantam le az ágyamra.Harry megvonta a vállán,majd nézelődni kezdett a szekrényemben.Kivett egy szürke bő pólót,és hozzám fordult.

-Ez tényleg jó.-oda mentem én is a szekrényhez,és kivettem egy virágos rövidnadrágot.
-Ezzel.-fordítottam el a fejem,hogy minden szögből jól néz-e ki.
-Szerintem is.-nyomott puszit az arcomra.
-Na megyek felveszem.-mondtam,és besétáltam a fürdőbe.
Letusoltam,felvettem a ruhákat,felfogtam a hajamat,és kisminkeltem magam.
Kisétáltam a fürdőszobából,és Harry mosolygós arca várt.
-Ügyesek vagyunk.-mondta öntelten,én pedig elkezdtem nevetni.
-Azok.-kacsintottam rá.
Leültem az ágyra,sóhajtottam,és hátradőltem. Harry mellém dőlt,és együtt néztük a plafont.
Mellettem Harry ránézett az órájára,aztán az én arcomra pillantott.
-11 perc és itt lesz értem a kocsi.Aztán a koncerten találkozunk.-mosolygott.
-Találkozunk.-mosolyogtam vissza,és újra a plafonon időzött a tekintetem.
Felállt,megragadta a karomat,és felhúzott engem is.Nem sok kellett hogy visszaessek,de megtartott.
Még mindig nem engedte el a karom,maga után húzott le a nappaliba,ahol anyáék nézték a tévét.
-Végre lejöttél!-mondta sóhajtva anyu,de figyelembe se véve mentem be a konyhába Harryvel.
Leültem az asztalhoz,és a lábammal doboltam.
-Most nem fogsz hozzájuk szólni?-kérdezte, de tudta rá a választ.Lehet hogy gyerekes,de most nem érdekel mit mondanak.
Kintről dudálás hallatszott,egyszerre néztünk a hang felé,és Harry szólalt meg előbb.
-Értem jöttek.Szia Sky!-mondta,és felállt.
Felálltam én is,és kimentünk a kocsihoz.
-Szia!-köszöntem neki,mikor már az autó ajtaját zárta be.

Bementem a szobámba,és bekapcsoltam a laptopomat.Twitteren már mindenki a koncertről beszélt,mindenki várta már hogy lássa a fiúkat.

19:30
Leszaladtam a lépcsőn,már vártam a koncertet.Amikor anyu belépett a koncertjegyekkel a házba,nem hittem volna hogy ennyire várni fogom.
Betettem a táskámba a jegyeket,felhúztam a conversem,és köszönés nélkül mentem ki az ajtón.Hűvös volt,örültem mikor megláttam Dakotáék házát,és bekopoghattam.
Nyílt az ajtó,és Dakota jött ki már elkészülve.
-Szia!-öleltem meg.
-Szia!Olyan jó leeeesz!-mondta már majdnem sikítva.
-Igen.-mondtam,és elindultunk Dakota szüleinek a kocsija felé.Odaadták Dakotának a kocsit,amíg elmegyünk a koncertre.Beszálltunk,és 10 perc alatt odaértünk.Már az ablakból láttam,hogy nagyon sokan állnak sorba,így egy örökkévalóság lesz bejutni.
Kiszálltunk,és Dakota egyből egy nagyot sikított,de itt-egy one direction koncerten-még erre sem figyeltek fel.
A sorban álltunk,amikor egy biztonsági őr jött oda hozzánk.
-Sziasztok!Te vagy Skyler?-kérdezte rám mutatva.
-Igen.-mondtam neki,összehúzott szemöldökkel.
-Gyertek velem.-intett,mi pedig követtük egy "csak biztonságiaknak" feliratú ajtóig.Kinyitotta nekünk,mi pedig besétáltunk.Aztán világos lett,hogy a színpad mögött vagyunk.Biztos Harry intézte el hogy be tudjunk jönni.
-Úristen Sky!A színpad mögött vagyunk!-ujjongott ugrálva,és sikítozott.
-csssss!Fogd már be!-fogtam be a száját.
Harry jött felénk széles mosollyal,majd a többi srácot is megláttam.
Elengedtem Dakota száját,és odaszaladtam hozzájuk.Megöleltem Harryt,azután pedig a többi fiút is.
-Sziasztok!-tátott szájjal nézte az előtte álló One Directiont.Megrázta a fejét,és elkezdett félénken mosolyogni.
-Ő itt a barátnőm,Dakota.-mutattam be nekik,ők pedig aranyosan köszöntek neki,amitől Dakota olvadozott.
-Fiúúk!10 perc múlva kezdünk!-ordított valaki, a bal oldalt lévő folyosó felől.
-Na mi most megyünk.Ti menjetek ki jobbra,az első sorba.-mondta Harry,és elmentek.
Úgy tettünk ahogy mondta Harry,és egy kis keresgélés után megtaláltuk,hogy hol kell kimenni a nézőtérre..
Beálltunk az első sorba,a tömeg hangosan számolt vissza.'EGY".És a srácok kifutottak a színpadra.Először a Kiss you-t énekelték,azután az LWWY-t,olyanok voltak mint a hiperaktív kisgyerekek,de ez a directionereknek nagyon tetszett.Együtt énekelt velük az egész hely,többször hagyták abba,és fordították a mikrofont a nézőtér felé.A little things közben,sokszor rám mosolygott Harry,amire nekem is mosolyognom kellett.Az egész koncertet végig sikította Dakota.Azt hittem a horrorfilmes sikításoknál nincs rosszabb..hát tévedtem.Ez 1000x rosszabb!Főleg hogy ezt egy tömeggel együtt csinálja..
Ennek ellenére nagyon élveztem a koncertet.Az utolsó számuk a More Than This volt,amin ŰZayn könnyezett is.
Megköszönték hogy eljöttünk,és hogy leugráltak a színpadról,szó szerint.Louis Liam hátán integetett.
Nagy volt a tömeg,majdnem elsodortak,de sikerült  színpad mögé verekedni magunkat.Leültünk egy padra,és vártuk hogy jöjjenek a fiúk.Közben Dakota áradozott nekem,hogy milyen jó volt,és hogy életében nem érezte még ilyen jól magát,meg hogy milyen aranyos volt Zayn miközben elkezdett könnyezni.
Kijöttek a fiúk,mi pedig gratuláltunk nekik.Legalábbis én,Dakota meg sem bírt szólalni.Persze mikor az elköszönésre került a sor, félénken rájuk mosolygott és köszönt.

Dakota egyedül ment haza,én Harryért jött autóba szálltam be.Az út lassan telt,azon röhögtünk hogy bámul minket a sofőr a visszapillantóból.

Mikor haza értünk álmosan öltöztem át,és bújtam be az ágyamba.Jó volt még a koncerten voltunk,ott nem jutott eszembe a nagymamám,és London.De mire elaludtam volna,újabb kérdések keringtek a fejemben.
Miért jutottam most az eszébe?Miért akarja hogy nála lakjak?És miért érdekli őt a jövőm?
Ezek kavarodtak a fejemben,de idővel sikerült elaludnom.