Prológus ~

És íme,itt a prológus!:D Remélem elnyeri tetszéseteket,légyszi komizzatok! xoxo Panna

-Kicsim! leveled jött!- ordította fel anya az alsó emeletről.

-Jó,mindjárt megyek!- és amilyen gyorsan csak tudtam leszaladtam a lépcsőn egészen anyáig,elvettem tőle a levelet és már futottam is fel a szobámba.Rápillantottam az órámra -uhh..elkések!- gondoltam,felvettem a táskámat, indultam le a barátnőmhöz,aki már 15 perce vár rám a starbucksnál.

-Azthittem már nem is jössz!- mondta két sóhajtás közben,és megölelt.

-Bocsi!Teljesen elfeledkeztem róla!-e közeben már mentünk a székek között egy nyugis helyet keresve,ahol beszélhetünk.

-Képzeld Sky!Az One Direction Holmes Chape-be jön!-mondta ujjongva,amiről nekem csak régi emlékek jutottak eszembe amikor még minden más volt.

Skyleeeeer!Gyere már!- ordította Harry miközben én a ruhámról próbáltam leszedni a sarat,amibe ezelőtt belelökött a bolond barátom.

-Most nem kéne rám várnod,ha nem löktél volna bele ebbe!-mutattam mérgesen a sártócsába,aztán újra elkezdtem levakarni szoknyámról a sarat.

-Nemár Sky!Eddig nemnagyon érdekelt,ha koszos lesz a ruhád!-mondta cinikusan,nem is értettem hogy miért.

-Sky!Figyelsz te rám egyáltalán?!-legyezgette előttem kezeit,mire felkaptam a fejem,lehet hogy tényleg elbambultam egy kicsit,de nem értettem miért jönnek ide, hisz ők már világhíresek.

-Figyelek,bocsi.De Dakota! Mikor jön..-kérdeztem volna ha egy pincérlány nem vágott volna bele a szavamba..

-Sziasztok!Mit hozhatok?-Kérdezte műmosollyal az arcán,hogy így megnéztem,elég vicces volt.

-Én egy forrócsokit kérek!-mondtam majd Dakotára néztem aki ugyanígy egy forrócsokit kért.

Miután meghozták kifizettük,és italunkkal a kezünkben sétáltunk át az utcán,egészen a házunkig.

-Na én most megyek.Szia Sky,majd hívj,és megbeszéljük a koncertet!puszi!-mondta jókedvvel,és elis ment.

Beléptem a házba,levettem kissé sáros conversem,és már mentem is fel,miközben eszembe jutott a levél.Nem szoktam levelet kapni,biztosan csak a nagymamámtól jött,aki Londonban lakik,így csak karácsonykor,és a nyári szünetben látom őt.Beléptem a szobámba -ahova más nem is jöhet,mindig bezárom- betettem a fülhallgatómat a fülembe,és elkezdtem, kibontogatni a levelet..De mikor megláttam a nevet,azthiszem levegőt sem vettem,olyan sokként ért a dolog.Hirtelen eszembe jutott a nem éppen szép búcsúzás..

*

-Gyere sky,menjünk be és játszunk valamit!De babázni nem fogok,múltkor sem volt jó vége!-röhögte elmagát visszagondolva,mikor beöltözött lánynak,de annyira hosszú volt hogy majdnem kiesett az ablakon-erre énis nevetésben törtem ki,és mikor már megtudtam szólalni bólogattam,miszerint nem,nem fogunk babázni!Mikor bementünk nagy dobozokat láttam,és megkérdeztem Harryt hogy mit csinálnak.

-Menjünk fel a szobámba, elmondok mindent!-mondta,és az a jó kedv,ami az előbb volt az arcán,már komor szomorú arcra váltott.De már tudtam mi történik.Költöznek.De miért nem mondta hamarabb?És mikor?Hova?Csak ezek a gondolatok cikáztak a fejemben.Kifutottam a szobából,és azonnal a házunkhoz vettem az irányt.Megrémültem.Ő volt az egyetlen barátom akit teljesen szerettem,még ha fiú is,de ő mindig megértett.Könnyek bújtak ki a szememből,amint beléptem a házba.Anyáék ott voltak,és mind szomorúan néztek rám,erre pedig csak kérdőn néztem rájuk.

-Mióta tudjátok?És én miért nem tudtam?-kérdeztem hüppögve,és újabb könnycseppek folytak le az arcomon.

-Jajj kicsim!Mi is csak a héten tudtuk meg,de nem akartunk szólni,majd elmondja Harry..-nézett szemembe együttérzéssel.

-Mikor mennek?-kérdeztem újra keserűséggel.

-Holnap hajnalban.-Mi?! Holnap?! És csak most akart szólni?!Inkább felfutottam a szobámba-ami akkor még csak barbi babákból és plüssmackókból állt- ráugrottam az ágyra,és hagytam hogy a könnyeim elárasszák a takarót.Elég rossz érzés volt 8 évesen tudni,hogy a legjobb barátom elköltözik messze tőlem..

Mikor felkeltem még a tegnapi ruhámban voltam,egy teherautó hangjára ébredtem,rögtön kinéztem az ablakon.Ott álltak és szálltak be autójukba,hogy végleg elmenjenek innen.

Azonnal rohantam le a lépcsőn,szaladtam át az udvaron,elakartam érni őket,de már a sarkon voltak.Így hagytam el a legjobb barátomat.És még el sem tudtam tőle köszönni...

*

Éreztem arcomat leszántó könnycseppet..?iért kell idejönniük?! Hogy a régi sebeket újra feltépjék?!-Jajj Sky nem lehetsz ennyire önző..és biztosan nem is miattam jönnek..- gondoltam,és ott ahol abbahagytam kezdtem el olvasni a levelet.

Szia Sky!

Nemsokára Holmes Chape-be utazunk,és koncertet adunk.Remélem ott leszel,mint ott leszek felkereslek!Olyan jó lesz újra látni,el sem hiszed!Gondolom láttad az x-faktort,remélem szurkoltál is nekünk.Majd persze bemutatlak a srácoknak,biztos vagyok benne,hogy nagyon megfognak kedvelni!

Mióta nem beszéltünk már..Tudod én nagyon sajnálom ezt a sok elszalasztott évet amit a barátságod nélkül töltöttem el..Nagyon hiányzol!

                                                                              Szeretettel Harry!

Én már azt hittem nem is emlékszik rám..vagy talán mégis.De én nem tudom hogy újra akarom e látni..Olyan rosszul érintett,még nyolcévesen is,hogy elment..És biztos vagyok benne hogy már nem ugyanaz a Harry mint akit én ismertem.A sztárság sokaknak megárt..

Gondolkodásomból telefonom csörgése zökkentett ki,amit miután megtaláltam gyorsan felvettem..

-Skyyy!-hallottam egy mély,rekedtes hangot a vonal végéből..Én senkit sem ismerek akinek ilyen hangja van..