Hatodik rész~

Sziiasztok.!(: Bocsi hogy nem hoztam tegnap részt,de nem volt időm megírni.Remélem tetszeni fog,és komiztok,vagy pipáltok.Aki eddig komizott,az nem írna most is?És ha igen,légyszi bővebben,és ha például kritikát írtok,próbálom javítani ;).Ez egy kicsit rövidd lett,holnap megpróbálok hosszabbat.:) xoxo


Rögtön Ethan felé fordultam,és kérdőn néztem rá.Mi volt ez?! Mit képzel egyáltalán?! Idejön,és csak úgy ezt csinálja?!És Harry-t ezt miért zavarja?Nem vonhat kérdőre.
-Most menj el!-mutattam az ajtó felé,ő pedig vette az adást,és kisétált az ajtón.Persze ezt még megbeszélem vele,de nem itt Harry előtt.Besétáltam utána a konyhába,és leültem a mellette lévő székbe.Nem nézett fel rám,csak iszogatta a kávéját.
-Én sem tudom miért csinálta.-körözgettem ujjammal az asztalon.
-Nem zavar.-mondta flegmán,majd felállt,és a szobájába ment sietős léptekkel.Utána mentem,de ő becsapta az orrom előtt az ajtót.
-Nyisd már ki!-ordítottam neki,de nem vette figyelembe.-Nem értem mi bajod van!Miért zavar egyáltalán?-kérdeztem,még mindig ordítva,de nem válaszolt.
Leszaladtam a lépcsőn, és kivettem a szoba kulcsát, a fiókból.Betettem a kulcslyukba,és egy halk kattanásra ki is nyílt.Benyitottam a sötét szobába,ott feküdt az ágyán,és zenét hallgatott.
Odasétáltam hozzá,de mikor észrevett hátat fordított nekem.
-Harry!-szóltam rá,de nem reagált.
-Mi bajod van?És miért vagy ilyen flegma?És miért zavar Ethan?!-kérdeztem,már fennhangon.Felkelt,és megragadta a kezeimet,aztán maga elé állított.
-Jajj Sky!Ennyire nem lehetsz vak!Zavar hogy ezt csinálta!-mondta és sóhajtott,közben összeszorította szemét.
-Zavar?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
-Igen Sky!Zavar!-mondta sóhajtva.
-De mégis mié..-kérdeztem,de nem tudtam befejezni,mert arca közeledett az enyémhez.És megtörtént.A legjobb barátom megcsókolt?Vagyis..Lehet hogy ő nem a legjobb barátjának néz.Sőt!Biztos?De én ezt nem vettem észre.Tényleg ilyen vak lennék?
Elfordítottam a fejem.Nem tudtam mit csináljak.
-Sajnálom.-néztem szemeibe,amikből nem tudtam kiolvasni semmit.De így jobb volt,biztos nem volt boldog.
Bezártam magam mögött az ajtót,és neki dőltem.Nem utalt semmi arra hogy ő így érezne irántam.Legalábbis én nem vettem észre.Sokat gondolkoztam még ezen,mikor már az ágyamon ültem a laptopom felett.Sokan kezdtek el követni,miután mind az öt fiú bekövetett.Megtudtam hogy Lousnak,Liamnek,Zaynnek van barátnője.Eleanor,Danielle,és Perrie,aki egyébként a Little Mix egyik tagja.
Harry a történtek óta nem jött ki a szobájából,pedig nem kéne szégyellősnek lennie.Ez biztosan csak egy félreértés volt.Sokat gondolkoztam ezen,és igen.Ez csak egy félreértés.Semmi más nem lehet,hiszen azért jött hogy újra barátok legyünk.-hangsúlyoztam ki a barát szót magamban-.
Villogott az egyik ablak,megnéztem,és Dakota hívott skypon.
-Szia!-integettem a kamerába óriási mosollyal az arcomon.Ez mindig jó álarc..És sajnos sokszor kell használnom.Dakota előtt sosem mutatok fájdalmat,pedig sokszor volt hogy sírni volt kedvem,de nem tettem.Inkább elfojtom magamnak.Sosem voltam sírós,persze amikor kicsi voltam,és elestem sírtam.Emlékszem,egyszer leestem a létráról,mert Harryvel felakartunk mászni a tetőre,egy kiscicáért.Azonnal elkezdtem sírni,és Harry annyira megijedt,hogy ő is.Én hamarabb abbahagytam a sírást,mint ő.Ami utólag vicces.
-Szia!Miújság?Meddig marad Harry?-kérdezte egy szőke hajtincsét csavargatva.Hát igen.Dakota az a szőke,jól öltöző lány akibe minden fiú szerelmes,és szeret a középpontban lenni.Elég nagy ellentétek vagyunk,de nem zavar,hisz megért.
-Nem fogod elhinni!-mondtam neki,értetlen képpel,hisz én sem értettem miért volt ez az egész.Elmondtam neki mindent,Ethant is,és Harryt is.Elég bűnbánó képet vágott.
-Miért vágsz ilyen képet?-ráncoltam össze a homlokom.
-Hát..Tudod Dakota,hogy hívott Ethan..-mondta sóhajtva.-És elmondta hogy egy ideje már tetszel neki,és elakar hívni valahova,és hogy már egyszer elhívott,de nem volt jó az időpont.Amiről én miért nem tudok?!-nézett sejtelmes mosolygással,de nem azért mert örült Ethannak és nekem.Biztos hogy nem!-És azt kérdezte hogy mi a véleményem erről.Én persze mondtam neki hogy nem,és elmentem.Nem tudtam hogy ezt akarja csinálni!-nézett ártatlanul.
-Nem tudom mit csináljak.-fújtam ki egy hajtincset az arcomból.Ethan a barátom,Harry meg a..barátom.Miért ilyen nehéz minden?Idejött,és feje tetejére állt a világ.
-Én sem Sky.Sajnos ebben nem tudok segíteni.Bár,ha nem érzel egyikőjük iránt se semmit,akkor,csak mondd meg nekik.Az már nehezebb,hogyha valamelyik tetszik.-a végét már mosolyogva mondta el,mintha ez olyan jó hír lenne.Pedig egyáltalán nem az.Harry azóta sem jött ki a szobájából,mindent elrontott!És most okkal hibáztatom,mégis csak ő csinálta ezt az egészet.
-Bocs Sky,de most megyek.Még meg kell fűznöm anyát,hogy luxus hotelbe menjünk Los Angelesbe!-mondta,mintha olyan fárasztó lenne,közben meg akármit kérhet,úgyis megadják neki.Néha elgondolkozom,milyen lenne a helyében lenni.Biztos sokkal jobb,mint itt.Apa sosincs itthon,Anya is sokszor elmegy.
-Oké,menj csak.Szia.-köszöntem el tőle,és kikapcsoltam a laptopom.
Mivel ma még alig ettem valamit lementem a konyhába,és csináltam egy szendvicset.
-bocsi!
-Ááá!-léptem hátra hirtelen,és szívemhez tettem a kezem.
-Úristen Harry!Megijesztettél!-100x gyorsabban vettem a levegőt mint szoktam.Ő már a hasát fogta a nevetéstől.
-Gonosz vagy!-mondtam neki,és leültem a kanapéra a nappaliban.Persze ő utánam jött,és leült mellém.
-Ne haragudj Sky!-mondta szomorúan,és az arcomat fürkészte.
-Nem haragszok,mert nevettél.-néztem rá.
-Nem azért..Hanem,hát amit a szobában csináltam.-bűnbánóan nézett rá,mire én azonnal megöleltem.
-Dehogy haragszok!-mondtam még mindig ölelve őt.Erre a mondatomra ő is szorosan megölelt.
-Na,de most már hagy egyek!-nevettem el magam,mire elengedett.
-Én is csinálok valami kaját.-mondta és elindult a konyhába.Tekintetemmel végig követtem,csak akkor vettem le róla a szemem,mikor bement az ajtón.

Mikor megettük,beraktunk egy filmet,és hamar elaludtam Harry vállán.