Tizedik rész~

Halii.:3 10.rééész.*-* És nagyon köszönöm a 650 oldalmegjelenítést,és a 4 pipát.c: Biztos észrevettétek,hogy átváltottam Sky képét,de túl sok olyan oldal volt,amiben ugyanez a lány volt a főszereplő.Egyébként szerintem ez a barna hajú lány szebb.;)


Szokásosan keltem,a nap beszűrődött az ablakomon,és nem tudtam tovább aludni.Kipihenten ébredtem,ami nagyon ritka,de most van miért felkelnem.
Mosolyogva nyújtóztam egyet, és kinéztem az ablakon.A nap sütött,de az ég felhős volt.Elszökdécseltem a szekrényemig,kivettem belőle,egy felsőt,és egy rövid farmer nadrágot,majd a fürdőbe vittek lábaim.Gyorsan letusoltam,felöltöztem, és kontyba fogtam a hajamat.

Úgy döntöttem ma felhívom Dakotát,és elmegyünk valamelyik plázába.Úgy is vennem kell ruhákat Los Angelesbe.Már annyira várom!Egész nap csak a homokon napozni.De még 2 hét van hátra,remélem kibírom addig.Tényleg!Még nem is kérdeztem Dakotát hogy akkor most milyen hotelben fogunk megszállni.De a plázában biztos lesz rá alkalmam.
Felvettem az órámat,amin 10:12 álltak a mutatók.Nem szoktam ilyen sokáig aludni,főleg nem akkor mikor nem álmodok semmit.
Lassan sétáltam le a lépcsőn,a levegőben tojás illat volt.Megjött anya.Gyorsabban szedtem a lábaim amíg a konyhába nem értem.
-Szia anyu!-adtam puszit az arcára,és leültem egy székre,onnan néztem ahogyan elkészíti a reggelit.Már nem érdekelt,hogy azt akarja hogy elmenjek,felfogtam hogy miattam szeretné.
-Szia!Mit csináltál még nem voltam itthon?-kérdezte egy pillanatra rám nézve,de rögtön a mellettem lévő sóra nézett,én pedig odaadtam neki.
-Itt voltak a fiúk,azonkívül csak filmet néztem,és aludtam.-mondtam neki,nagyot sóhajtva.Ennyi napot elpocsékolni.
-Ja,és ma Dakotával megyek a plázába.-jutott eszembe.Ma nem fogok itthon ülni,és unatkozni.
-Az jó.-mosolyogva hozzám fordult.
-Igen.-mondtam és az övemet kezdtem el birizgálni.
-Na szólj Harrynek hogy kész a reggeli,és együnk.-mondta,és lekapcsolta a tüzet.
Felfelé majdnem elestem az egyik lépcsőfokban,azon kívül semmi nem állított meg.Amikor az ajtaja elé értem,félve kopogtam be.Semmiben nem voltam biztos.Mi van most velünk?Mi lesz ha elmegy?A fejemben csak nagy homály volt.
Bekopogtam,és egy "gyere" szó után be is nyitottam.Harry már felöltözve ült a laptopja előtt,és ha jól láttam twitcamozott. Fordultam volna vissza,hogy kimenjek,de megfogta a kezemet,és a kamera elé húzott.
-Ne máááár!Nem akarok!-ellenkeztem,de nem tudtam kiszabadulni a karjaiból.
Mikor elengedett lesimítottam a ruhámat,és integettem a kezemmel a kamerába.
-Ő Sky,róla beszéltem az interjúban.-mosolygott a kamerába,majd rám.Visszamosolyogtam,és leültem Harry mellé.Hogy néz már ki,hogy ott állok felette.
Nézegettem a kérdéseket,és megakadt egyen a szemem."Úristen de csúnya.Harry az enyém!".
Hülyén néztem Harryre,mire ő belesúgott a fülembe.
-Az ilyeneken ne akadj fent,kérlek.-és visszanézett a kamerába.
-Azt kérdezitek,hogy miért jöttem vissza hozzá.-mondta.
-Erre én is kíváncsi vagyok.-mosolyogtam sunyin,és választ várva néztem rá.
-Mert hiányzott.Szerintem ez a válasz elég,akinek szánom úgy is érti.-nézett rám mosolyogva.
Amíg Harry beszélt én a kérdéseket néztem,volt köztük elég bizarr is.
Bökést éreztem a vállamon,és oda néztem.
-Azt kérdezik tőled,hogy ismered-e a fiúkat,és mit gondolsz róluk.
-Igen ismerem őket,és nagyon aranyosak,és jófejek.-mondtam nekik a kamerába nézve.
-Na mi most megyünk!Legyetek jók!-mondta Harry és lecsukta a laptopot.
Végignézett rajtam,majd elismerően mosolygott.
-Szép vagy.-mondta,és puszit adott a homlokomra.
Megfogtam a kezét,és elindultam lefelé.A lépcsőfelénél elengedtem,nem akartam hogy anya még tudja,amikor még én se vagyok tisztában semmivel.
-Azt hittem már sosem jöttök.-mondta anya,és elkezdte kiszedni a tojást a tányérokra.
-Harry-nek twitcamja volt.-mondtam neki,és leültem az asztalhoz.
Csendben ettünk,csak anya törte meg a csendet.
-És Harry,mikor méssz?-kérdezte anya.
Elkezdtem köhögni.Ezt a kérdést nem vártam.Nem akarom tudni mikor megy el.Bárcsak soha ne menne el.De ha szeret akkor nem hagy el,és velem marad.Bárcsak ilyen egyszerű lenne.
-Még van egy hét szabadságunk,addig itt maradnék,de csak ha nem zavarok.-mondta rekedtes hangján.
Hevesen rázni kezdtem a fejem.
-Nem,nem zavarsz!-néztem anyára nagy szemekkel.
Anyu nevetni kezdett.
-Persze hogy nem!Na egyetek!-mondta,és kiment a nappaliba,mert ő már befejezte.
Egy ideig csak turkáltam a tojást,aztán Harry-vel kezdtem el beszélni.
-Elmegyek ma a plázába.-mondtam neki.
-Nem jössz?-kérdeztem meg reménykedve,bár nem hittem hogy eljön,mert mindenhol felismerik.
-De.Remélem nem fog zavarni,egy kapucnis srác.-mondta mosolyogva,és felállt,hogy a mosogatóba vigye a tányérját.Utána mentem és én is beletettem.
-Fél óra múlva legyél kész!-mondtam neki,és felsiettem a szobámba.Nem öltöztem át,jól vagyok így.
Már csak Dakotát kell értesíteni,hogy jön velünk a plázába.Biztos voltam benne,hogy jön, sosem hagyná ki a plázázást-Főleg ha megtudja hogy Harry Styles is velünk jön-.
-Szia!Elmegyünk a plázába.Jössz ?-kérdeztem a telefonba.
-Megyünk?-kérdezett vissza.
-Harry is jön.-mondtam neki mosolyogva.
-Hogy kérdezhetsz ilyen hülyeséget?Nem hagynám ki!-mondta nevetve.Én tudtam.De valami őrült sikítást is vártam volna,vagy valami mást.
-Akkor fél óra múlva érted megyünk!Szia!-köszöntem,és letettem.

*fél óra múlva*
Leszaladtam a nappaliba,ahol már Harry várt rám kapucniban és napszemüvegben.Röhögtem rajta egy sort,aztán el is tudtunk indulni.Anya kocsijával mentünk,amit Harry vezetett.
-Egyébként Dakota is jön.-mondtam neki, miközben a doboltam az ujjaimmal.
-De ugye nem fogja ordítozni,hogy velem van Harry Styles?-kérdezte röhögve,mire én csak megvontam a vállam,ő meg ijedten nézett rám.
-Dehogyis!-csaptam magam homlokon,annyira nem hülye Dakota.
Ezenkívül az út csendben telt,csak a rádiót,és a dobolásomat lehetett hallani.
Dakota házához értünk,és én szálltam ki szólni neki.
Együtt szaladtunk a kocsihoz,mert elkezdett esni az eső.
-Szia.-köszönt neki Harry,mikor beültünk a kocsiba.
-Szia.-mondta neki,mosolyogva.

Beparkoltunk a pláza parkolójába,Harry felhúzta a kapucniját,és felvette a szemüvegét.
Besétáltunk,és Dakota rögtön megrohamozta a fehérnemű boltot.Bocsánatkérően néztem Harryre,és bementem a boltba.Ezt a nézést olyan "nem kell bejönnöd"-nek szántam,de ő mégis követett.
Megkerestem Dakotát,és mondtam neki,hogy ezt akkor nézzük amikor nincs itt Harry.
-Bocsi.-kuncogott,én pedig megforgattam a szemem.Hátrafordultam,de nem volt ott Harry.Remek!
Megfogtam Dakota kezét,és magam után húztam.Elmentem a férfi részlegre,ahol meg is találtuk.
-Ne tűnj már el!Gyere!-mondtam,és az ő kezét is magam után húztam.
Kimentünk a boltból,és elindultunk beljebb.
-Én éhes vagyok.-mondta Dakota szomorú arccal.
-Én is.-emelte fel a kezét Harry.
-Jó,akkor menjünk be a mekibe.-mondtam nekik,és ráálltunk a mozgólépcsőre.

-Én egy sajtburgert kérek,és egy kólát.-mondtam a pénztárosnőnek,és a többiekre néztem.
-Én egy csibeburgert,és egy kólát.-mondta Dakota.
-Ugyanezt.-biccentett Dakota felé,a nő pedig elment az ételeknek nem nevezhető izékért.De legalább finom.
Rátette egy tálcára,megköszöntük,és odaültünk egy asztalhoz.
-El sem hiszem,hogy Harry Styles-szal eszek a mekiben.-suttogta nekem Dakota,de szerintem Harry is meghallotta, mert nevetni kezdett.Dakota fülig vörösödve evett tovább.
Én már rég megettem,mikor a többiek még javában ettek.Hangosan szürcsöltem,és hintáztam a székkel,mikor egy idős néni csitított le.Abbahagytam a hintázást,és letettem a poharamat.
Harry és Dakota alig bírta visszatartani a nevetést,mire én szúrósan néztem rájuk.
-Bocsi.-nézett rám Dakota.Megráztam a fejem mosolyogva.
Miután nem volt semmi a tálcán felálltam.
-Mehetünk?-kérdeztem,mire ők is felálltak,és együtt sétáltunk el a könyvesbolt felé.
-Ide menjünk be.-mondtam nekik,és befelé kezdtem el lépkedni.
A vörös pöttyös könyveket nézegettem.Olvasgattam a címeket,de egyik sem fogott meg.
-Mik a kedvenceid?-kérdezte a hátam mögül egy mély hang.
-Nincs kedvencem.De sokat szeretek.-mondtam neki,és levettem egy könyvet a polcról,hogy beleolvassak.
Szomorúan tettem vissza a könyvet,mert reménykedtem benne,hogy ez megtetszik majd,de nem.
-Keressük meg Dakotát.-mondtam neki,és szememmel végignéztem az üzleten.Az egyik sarokban meg is láttam,épp egy fiúval beszélgetett.
-Ne zavarjuk.Várjuk meg kint.-néztem fel a mellettem álló Harryre.
Kisétáltunk a boltból,és meglértem Harryt hogy menjünk be még egy boltba.Nem sokáig voltunk bent,de találtam nagyon sok jó ruhát.Fel is próbáltam őket,és meg is vettem.Utána leültünk egy padra.

-Most mi van velünk?-kérdeztem félénken a földet bámulva.Hangosan felnevetett,én pedig oldalba löktem.
Megfogta a kezem,és az egyik ujjával simogatta.
-Őszintén?Fogalmam sincs!-mondta,és felnéztem rá,mosolygott.Megöleltem,és odasúgtam neki.
-Nekem sincs.
Elengedtem,és az üzlet ajtaja felé néztem,ahonnan Dakota jött ki mosolyogva.
-Mi ez a nagy jókedv?-kérdeztem mindent tudó mosollyal az arcomon.
-Ezt énis kérdezhetném.-nézett összeszűkített szemekkel,és kettőnkre mutogatott.
-De hagyjuk.Amúgy elkérte a telefonszámom.-mosolygott.Ez olyan hirtelen jött hangulat váltás volt.
-Hogy hívják?-kérdeztem tőle.
-Luke.-mondta lehajtott fejjel,de így is láttam hogy mosolyog.
-Most megcsalod az 1D-t?-kaptam oda szám eléa kezem,és elröhögtem magam Harryvel együtt.
-De izé vagy.-nézett rám csúnyán,de aztán ő is elmosolyodott.
-Na menjünk haza!-fogtam meg mind kettőjük karját,és kimentünk a plázából.Lehűlt a levegő,így mikor kiértünk jobban magamra húztam a kardigánom.
Hamar a kocsihoz értünk,és beszálltunk.

-Köszi,hogy elhoztatok!-mondta mosolyogva Dakota.
-Nincs mit Dakota!Szia!-köszöntem el tőle.
-Szia!-köszönt neki Harry is,és végig kísértük szemünkkel ahogy bemegy az ajtón.
Az út csendben telt,néha összenéztünk Harryvel,de hamar elfordult,mert az utat kellet néznie.
Kiszálltunk a kocsiból,én először a postaládát néztem meg,amiben levél nem volt,csak szórólapok.
Harry már bent volt,de ott állt az ajtóban és várta hogy bejöjjek.Mindketten levettük a conversünket,és leültünk a nappaliba.
Anya biztosan fent van a szobájában.Harry kapcsolgatta a tévét,mikor anya jött le kisírt szemekkel.
-Kicsim!Próbáltalak elérni,de nem vetted fel.-mondta,és újra könnybe lábadt a szeme.