28.~Mint akinek senki sem hallja a sikolyát

Hello.:3 Köszönöm a 2340 oldalmegjelenítést!(: Eddig egy pipa van,aminek nem örülök,de hoztam új részt :)


-Köszönöm köszönöm köszönöm!-ugrottam a nyakába,amit egy nevetéssel fogadott.
Elengedtem,és újra végignéztem a szobán.Tátott szájjal bámultam.Életemben nem kaptam még ennyit,mint itt.
Mosolyogva ültem le egy rózsaszín babzsákra.Soha nem voltam olyan rózsaszín habos babos,de ez nagyon tetszett.Az egész.
-Hallottam elfogadtad a helyet a modellkedésnél.-mondta mosolyogva,mikor már a kanapén,egy forró bögrével a kezünkben beszélgettünk.
-Igen.Remélem jól döntöttem.Egyáltalán nincs semmilyen tapasztalatom,nem tudom hogy fog menni.-sóhajtottam.Mi van,béna leszek,és mindent elrontok?Ja meg persze nem akarok ceruza vékony lenni,és szalvétát zabálni.Se vattát,papírzsebit,semmi ilyet.
-Biztos hogy jól döntöttél.Faith is nagyon szerette az iskolát.-simogatta meg a hátamat mosolyogva.Olyan érzésem volt,mintha már régóta ismerném.Olyan gyorsan befogadtak,pedig én úgy érzem,mintha csak beestem volna ide,és egy utat keresnék,ahol majd elindulhatok idővel nélkülük.Mintha ez nem lenne örök,és csak egy kis ideig "használhatom ki" a szeretetüket,hogy idővel mást is ki kéne próbálnom,és nem ez lenne az egyetlen utam,mintha meg kellene találnom a sajátomat,az ezer közül.A belső hang azt mondja ez nem elég,az eszem pedig azt sugallja itt a helyed.A fejemben pedig most csak összegabalyodott gondolatok lennének,a nagy sötétségben.Mégis mikor vált ilyen nehézzé minden?Mikor került rá az a sok kő a szívemre,ami már annyira nehéz,hogy sokszor választanám a könnyebb utat,de mégsem teszem?
-Igen,az iskola biztos jó.-mondtam mosolyogva.
-Ismersz itt rajtunk kívül valakit?-kérdezte teáját szürcsölgetve.
-Logant,és Kayleet.-mondtam,és a forró gőzt néztem a levegőben,ami a bögrémből kúszik felfelé.
-Honnan ismered őket?-kérdezte,de nem nézett rám.Ez már olyan kihallgatás féle volt.Nem szoktam meg hogy ennyit kérdezgetnek.Anya letudja annyival hogy "Ennek örülök".Ha tényleg annyiszor igaz lenne mint ahányszor mondta,akkor ő lenne a világon az az ember,aki a legjobban tud örülni.Pedig a békának amit a születésnapján adtam neki nem örült.Hát igen.Elfelejtettem hogy utálja a hideg csúszós,nyálkás dolgokat.Hála az istennek én ezt nem örököltem,és nem kezdek el visítani egy ártatlan békától,mert ugrott egyet.Néhányan azt hiszik,hogy azért van lába hogy egy helyben üljön.
-Logan Mike fia.Tudod,anya pasija..-mondtam neki.
-Kayleet pedig Los Angelesről.Nagyon jó fej.-mondtam neki,és belekortyoltam a teámba.
-Értem.-mondta.
Egy öltönyös pasi súgott valamit mamának.Nagyon titkos lehet,nagyon óvatosan pusmogta el mondanivalóját..
-Sajnos nekünk mennünk kell.-sóhajtott egyet,és felállt,miközben letette már üres bögréjét az asztalra.
Mindig mennie kell valahova..Csak azt nem értem hova.
-Oké.Majd találkozunk.-mondtam mosolyogva és megöleltem.
-Egy hét múlva tudunk csak találkozni.-mondta.
-De hát akkor kezdődik az iskola.-mondtam felhúzott szemöldökkel.
-Igen,de el kell utaznom Faithhel egy divatbemutatóra.-mondta.
-Én nem mehetek?-csillantak fel szemeim.
-Nem tudtuk hogy szívesen jönnél.És holnap hajnalban indulunk.
-Rendben.sóhajtottam.
-Szia.-mondtam,és kinyitottam az ajtót.
Felmentem a laptopommal a kezemben,és az ágyamra ültem.Bekapcsoltam és felmentem twitterre.Nem tudtam megállni,hogy ne nézzek rá Harryre.Úgy letagadnám,de nem tudom.Hiányzik.Nagyon.Akárhányszor rá gondolok millió darabra törik a szívem,újból újra.És egy magyarázatot nem érdemeltem volna?Egy telefont.Egy hívást,ami megmagyaráz mindent.Sorra potyogtak a könnyeim,miközben szívem összeszorult.
Még mindig hiányolom,miközben ő már csak egy rossz emléknek gondol.Egy rossz lépésnek,mit nem kellett volna.De hát akkor miért kellett annyiszor azt mondania,hogy szeret?Legszívesebben még mindig gyűlölném,de nem tudom.Nem vagyok képes rá.Olyan naiv vagyok.Nem tudom irányítani az érzéseimet.Ha lehetne lehetőség inkább eltüntetném őket.Most szerencsés vagyok,de valamiért ez nem hoz lázba.Ha valaki szeretne,akkor máshogy gondolnék az összes érzelmemre.De úgy érzem senki sem,mintha csak egy ember lennék a sok közül,aki nem érdekel senkit.Akinek nem hallja senki a sikolyát,még ha túl ordít mindent,akkor sem.Mindig csak egy "valaki" leszek,sosem lehetek "ő".Sosem fogom azt látni a tükörben akit akarok.
Letöröltem a könnyeimet,és a laptopot nyomkodtam,miközben figyeltem.Egy linket tett ki Harry,és hogy elege van mindenből.Ha valami sztáros hiszti lesz,akkor örökre lemondok arról,hogy még lehet normális.
Megnyitottam.
"A gyönyörű modell és Harry Styles kapcsolata romokban?
A modell bejelentette hogy Harry és ő már nincsenek egy hullámhosszon,és minél hamarabb véget akarnak vetni a kapcsolatnak."
Olvastam el az első bekezdést.A többi már nem érdekelt.Kívülről nevettem,magamban sírtam.Nevettem,mert egy kemény pár hetes kapcsolatuk volt,de sírtam,mert emiatt hagyott itt Harry.Biztosan nem érdemeltem ennél többet.
Kiikszeltem a lapot,és kikapcsoltam a laptopot.Ennyi elég volt egy este lelombozásához.Kinéztem az ablakon.Az utcát beborította a sötétség,csak a lámpaoszlopok fénye világították be.Alig volt néhány ember,azok is csak a mellettünk lévőből jöttek ide.A piros telefonfülke adott Londonos stílust az utcának,na meg persze a kilátás,a big ben.
A fürdőbe mentem,ahol megengedtem a vizet a kádba.
A konyhában néztem magamnak vacsorát,de miután kinyitottam a hűtőt elment az étvágyam.Becsuktam a szemeimet,és nagyot sóhajtottam.
Visszamentem a fürdőbe.Beszálltam a forró vízbe.Égetett,de nem ez volt a legnagyobb problémám,hanem az hogy az agyam egyfolytában kattogott.Egy percig sem állt meg,Harryn kattogott.Most már csak magamon gondolkoztam,és hogy mennyit érhetek én mások szemében.Elég keveset,ha még egy magyarázatot sem érdemlek.Egyáltalán érdeklek valakit?
Kiszálltam a kádból,és megtörülköztem.Magamra vettem a pizsamámat,és bebújtam az ágyamba.Kikergettem az agyamból a nagy Harry Stylest,és elaludtam.

Reggel a kopogó esőre keltem fel,nem hagyott aludni tovább.Felkeltem,és lebattyogtam a lépcsőn.Szomorúan vettem észre,hogy nincs kávé.Sóhajtottam,és leültem a kanapéra.Bekapcsoltam a tévét.Megint azt a műsort néztem,ami most ismétlés volt,és Alan Carr show volt a neve.A The Wanted volt benne,és a One Directionról kérdezték őket.Megtudtam hogy nincsenek túl jó viszonyban..
"És most egy rövid reklám,aztán itt lesz velünk az One Direction!" mondta,és a stúdióban nagy sikítások törtek fel.A csapból is ők folynak.Ez a hátránya,ha valaki egy ilyen hülye hírességbe szeret bele.Kitalálom,hogyha bemennék a városba mindenhol az ő plakátjukkal találnám szembe magam.
Ezután a napom szörnyen telt.Éreztem hogy lázam van,ezért megmértem,és tényleg az volt.Beburkoltam magam a takaróval,és disney filmeket néztem egész nap egy bögre teával.Fél óránként elaludtam,aztán felkeltem,mert nem kaptam az orromon levegőt.Megfáztam.Lehangolva néztem csipkerózsika ezeréves álmát.
Kopogtak az ajtón.Nem akartam felállni,ezért csak leordítottam"nyitva".Hallottam Kaylee hangját.
-Basszus.-gondoltam magamban,és elkezdtem felszedni a használt zsepiket az ágyamról.A takaróm alá tettem őket,nem akarom hogy így lásson.Nem lehetek valami szép látvány.Miután beszaladtam a fürdőbe,és megmostam az arcom,hogy ne úgy nézzek ki mint egy zombi.Hajamat leengedtem,többet takar a nem éppen előnyös arcomról.
-Szia.-mondtam orrhangon,és leszaladtam a lépcsőn.
-Szia Skyler.-mondta.-Beteg vagy?-kérdezte rögtön utána.
Én csak bólintottam,és újabb bögre teáért mentem.
-Kérsz?-kérdeztem a teára mutatva.
-Nem köszi,most voltam egy kávézóban.-mondta,és leült egy székre a konyhába.
-Honnan tudtad hogy itt lakok?-kérdeztem tőle,nem emlékszem hogy mondtam volna.Leültem mellé,és vártam a válaszát.
-Titok.-kacsintott rám.Én csak lehajtottam a fejem,hogy ne lássa vörösben égő arcom.Csodálkoztam rajta,hogy nem rettenti el kinézetem,ami hát hogy mondjam elég ocsmány lehet.
-Rosszat mondtam?-kérdezte,és szemével az enyémbe nézett.
-Nem.-mondtam neki mosolyogva.
-Akkor jó.-mondta még mindig azzal az édes mosolyával.
-Nem maradok sokáig.Csak megnéztelek.
-Rendben.Nem sok mindent tudok mondani.Ami érdekes lehet számodra,az a nevetséges orrhangom.-mondtam neki nevetve.
-Már is érdekes.-mondta mosolyogva.
Elfordultam a mondatára,és lehajtottam a fejem.
-Na megyek.-mondta,és felállt.
-Oké.Szia Kaylee.-mondtam neki,és megöleltem,de hamar el is engedtem.
-Inkább nem.Még elkapod.-mutogattam magamra.
-Ja.Persze.Na szia Sky.-mondta,és elment.Becsuktam az ajtót,és feltrappoltam a szobámba.Lefeküdtem az ágyba,és tovább néztem a filmeket.