37.~Howie

Halii.(: Tegnap azért nem hoztam részt,mert a novellát írtam.Köszi a négy pipát,és a 3583 oldalmegjelenítést!<3 Remélem tetszik.:)

Az órámnak fel sem kellett kelteni,már hajnali négy óta fent vagyok.Miután csak forgolódtam,és az agyam folyton csak a szerencsétlenségeimen járt nem akartam többet aludni,inkább csak elfoglaltam magam valamivel.Egyedül nem tudtam semmi értelmeset csinálni,ezért egy tea mellett néztem tévét.Reméltem hogy ez fel kelt,és azt is hogy a suliban nem fogok úgy kinézni mint egy zombi.Nem csodálnám,talán egy órát aludtam.Az agyam egyfolytában kattogott.Főleg Harryn.Most,hogy gyakran fogom látni megnehezít mindent.Soha nem fogom tudni elfelejteni ezt az egészet.Csak egy pillantásától felidézek mindent.
Lassan kifújtam mindent,próbáltam kitisztítani a fejemet,csak egy pillanatig nem gondolni arra a sok gondra ami körülöttem van.Felálltam a kanapéról,lassú léptekkel sétáltam a konyhába,és tettem le az üres bögrémet.A gardróbomba mentem,ahol felöltöztem.

Utána a fürdőbe mentem,ahol hajamat kifésültem,és hagytam hogy a vállamra omoljon.Karikás szemeimet elrejtettem,szememet kihúztam,és készen mentem ki a fürdőből.
Nem felejtettem el Logan meghívását hozzájuk.Remélem most nem fog vizes Skylerrel végződni.Elég volt az az egy alkalom,mikor kipancsolhattam magam.De addig még nagyon sok időm van.
A kanapén ülve néztem a tévét.Holnap Austinnal randizok,utána koncert,és party.Hosszú napom lesz,remélhetőleg szerencsés.
Elmentem a laptopomért,és visszaültem a hívogató kanapéra.Nézegettem a twittert,és a sok rajongó tweetjeit olvasgattam,akik már lázban égtek,és tűkön ülve várták hogy láthassák az One Directiont.A twitterem nézegetése után csak keresgettem a neten,letöltöttem néhány filmet,aztán megakadt egy hirdetésen a szemem.Egy állatbolt a városban nyílt meg,és fajtiszta kölyök kutyákat árulnak.Elgondolkoztam rajta,hogy lehetne-e kutyám,de miért ne?!Úgy is egyedül vagyok,így legalább lehetne egy kis társaságom is.Hívtam Christint,és miután megkérdeztem tőle hogy van,és a többi ilyen kérdést rátértem a lényegre.Egy kis töprengés után,de végül igent mondott.Persze nem maradtak ki a figyelmeztetések sem."Nagy felelősség",és a többi..
Boldogan tettem le a telefont,és néztem meg az állatbolt címét.Agyamban elraktároztam,és felvettem egy vékony pulcsit.Bezártam az ajtót magam után,és elindultam az utcákon.Közben találkoztam több sulis ismerőssel,akiknek köszöntem.Hamar odaértem a barátságos állatbolt elé.Az ablakból már lehetett látni az új kiskutyákat,néhányuknál még az anyjuk is ott volt.Bementem az üzletbe,és egy köszönés kíséretében kezdtem nézni a kutyusokat.Voltak egész kicsik,és voltak nagyobbak.Óriási,édes szemekkel néztek rám.Éreztem,hogy nem tudom ott hagyni őket,de tudtam hogy ott kell.Meg amilyen cuki pofijuk van valaki biztosan elviszi őket.Végig mentem a soron,és a végén egyetlen egy kiskutyus volt egyedül egy alomban.Ahogy láttam aludt.Nem láttam egyetlen olyan táblát sem,amire az lenne írva hogy nem lehet hozzájuk nyúlni,ezért a pöttöm kutya kölyökhöz nyúltam,és végig simítottam a hátán.Világos barna szőre,és apró lábai azonnal megtetszettek.Érintésemre mozogni kezdett,majd lassan nyitotta ki szemeit.Újra megsimogattam,mire próbált ugatni egyet,de olyan kicsi volt hogy alig jött ki hang a torkán.Elmosolyodtam rajta,és elmentem onnan.Már biztosan tudtam,hogy ő kell nekem.A pulthoz mentem,ahol egy fiatal lány állt,és ahogy meglátott megkérdezte segíthet-e.
-Egy kiskutyát szeretnék megvenni.-mondtam neki mosolyogva,mire kijött a pult mögül.
-A legutolsó.-mondtam neki,és követtem,mert azonnal elindult felé.
-Miért van egyedül?-kérdeztem furcsállva.A többi kutya mind párban van,legalább négyen vannak egy alomban.Ő meg egyedül.
-Egyszerre vették meg a többit.De ő nem kellett nekik.-mondta,és kivette a kiskutyát.
-Értem.-mondtam.Nagyon megsajnáltam,és nem értettem miért nem vitték el,ha a többit igen.
A lány a pulthoz ment,és írt valamit.Addig én elmentem kutya tápért,és egy fekvőhelyért.Visszamentem a szerzett dolgaimmal,és vártam hogy odaadják a kutyát.
-Gondolom tudod hogy oltatni kell,meg ilyenek.-nézett rám.
-Igen.-mondtam neki.
-Rendben.Akkor itt van.-mondta,és odaadta a kiskutyát.Ezután kifizettem,és két nagy szatyorral,és a kutyussal indultam haza.
Nagy sóhaj hagyta el a számat,mikor végre hazaértem,és letehettem a szatyrokat.Kiskutyámat óvatosan tettem le a padlóra.Kivettem a szatyorból a helyét,és bele ültettem.Nem sokáig maradt ott..Megszagolta,aztán kiment belőle,aztán minden mással is kezdett megismerkedni.
-Éhes vagy?-kérdeztem tőle,és egy tálba öntöttem neki kutyakaját,azt tettem az orra elé.Ezt is megszagolta,de nem evett bele.Letudtam annak,hogy még szokja a környezetet.Leültem a padlóra mellé.
-Mi legyen a neved..-törtem a fejem.
-Bo?-kérdeztem tőle.
-Nem.-válaszoltam a saját kérdésemre.
Hosszas töprengés után,miután vagy ötezer kutyanévre mondtam nemet,eszembe jutott egy aranyos.
-Howie?-kérdeztem tőle,mire felém nézett.
-Howie!-csettintettem egyet,és felpattantam a helyemről.
-Szia Howie!-köszöntem neki,és felvettem a földről.Pehely súlyú cukiság volt az biztos.Visszatettem a földre,és elmentem a telefonomért.
-Maradj így.-mondtam neki,mikor pont felnézett rám,aztán lefényképeztem.
-Várj egy pillanatot.-mondtam neki,és feltettem az instagrammomra.

-Nagyon édes vagy Howie.-mondtam neki mosolyogva.
-Nem sokára Logannél kell lennem.-mondtam neki.Nem akartam itt hagyni,rögtön az első napon még sem hagyhatom magára.
-Magammal viszlek.-jelentettem ki,és felvettem.Nem akart kimászni az ölemből,amit jó jelnek vettem,ezért felvettem a táskámat is,és elindultam Loganhez.Arra nem gondoltam,hogy pórázt is kellett volna vennem..De már mindegy,nem sokára odaérek.
-Na,most mutass egy ellenállhatatlan pofit,hogy beengedjenek.-mondtam neki,mire felugatott.
-Ügyes kutyi.-mondtam neki,és megsimogattam.
Bekopogtam,rögtön hallottam az ajtón túli hangos lépteket.
-Szia Sk..-kezdte Logan,de amint megpillantotta a kutyát nem fejezte be.
-Ugye nem az utcán találtad,és most egy hely kell neki,de nem tudod hová vinni?-húzta fel az egyik szemöldökét.Ijesztően vicces volt.Ha valaki lehet ilyen..
-Ilyen cuki kutyát nem találsz az úton.-néztem rá mérgesen.Még hogy kóbor.
-Megnyugodtam.-sóhajtott egy nagyot.
-Szia Skyleeeeer.-mondták egyszerre,és az ajtóba ugrottak,amitől Howie megijedt.
-Héé!Óvatosan.-szóltam rájuk,és elkezdtem simogatni a kutyusomat.
-Bocs.Kié ez a kutya?-kérdezte Matt.
-Az enyém.-húztam ki magam büszkén.
-Cuki.-mondta Emmett,és kikapta a kezemből.
-Óvatosan vele!Ma vettem!Még fél!-figyelmeztettem őket.Egy okét kiáltva álltak le kutyázni,ami Howienak nagyon tetszett.
-Komolyan a tied?-kérdezte felhúzott szemöldökkel.
-Mi olyan hihetetlen ebben?-kérdeztem tőle összehúzott szemekkel.
-Semmi.-emelte fel a kezét mintha semmit nem mondott volna.
-Na menjünk be,ha szerencséd van még nem nyúzták meg.-biccentett a fiúk felé.Elindultam előtte,és leültem a kanapéra.Kétségem sem volt afelől hogy megnyúznák,de Howie jól érezte magát,és játszott velük.
-Mit fogunk csinálni?-kérdeztem tőlük mosolyogva.
-Te vigyázni fogsz a kutyádra,hogy semmi esetre se pisiljen össze semmit.-mutatott Howiere.
-Nem fog semmit összepisilni.-nyugtattam meg,de ebben nem voltam annyira biztos.Hisz kutyából van.
-Hallottuk randizol azzal az Austinnal.-mondta Kallen.
-Honnan tudjátok?-kérdeztem fura arckifejezéssel.
-Mi mindent tudunk.-kacsintott rám.
-Nézzünk filmet?-kérdeztem tőlük mosolyogva,mire bólintottak.Ránéztem Loganre,aki bólintott,és idehozta a filmjeit.Engedték,hogy én válasszak,úgyhogy elkezdtem nézni a filmeket.
-Most komolyan ezt?!Másfél órát nézzem a nyáladzásukat?-hitetlenkedett Matt,mikor kiválasztottam a filmet.
-Igen.A fogadom-ot fogjuk nézni.Ti mondtátok hogy választhatok!-mondtam nekik.
Mind a négyen nagyot sóhajtottak,és Logan betette a filmet.Kallennél volt a kutyus,aki éppen aludt,Kallen ölében.Nagyon aranyos kutyát választottam.A filmet nagy odafigyeléssel néztem,annyira szomorú volt,és aranyos.Kár,hogy ilyen a valóságban nincs.
-Ez szomorú volt.-törölgette műkönnyeit Emmett.
-Az volt.-mondtam neki,és odamásztam Kallenhez Loganen át.
-Jó lenne ha nem rajtam másznál át.Már vagy harmadjára töröd el a lábamat a csontos térdeddel.-mondta Logan,mire én csak ártatlanul elmosolyodtam.Talán néhányszor már átmásztam rajta,de nem tehetek róla,hogy mellette van az innivalóm,és mikor megszomjaztam odakellet mennem érte.Aztán a popcorn is kellett..Meg vissza is kellett másznom..
-Bocsi.Amúgy meg hatodjára.-javítottam ki.
Logan csak megforgatta a szemét,mire én nagy mosollyal tömtem a számba a kukoricát.
-Hali.-köszöntem el tőlük,az ajtóban.
-Máskor is hozd.-mondta Kallen,és megsimogatta a kezemben tartott Howiet.
-Rendben.Sziasztok.-mosolyogtam rájuk,és elindultam a sötét utcákon.Már egy ideje besötétedett,de nem féltem,mert Londonban vagyok,és még most is nagyon sokan vannak az utcákon.Hamar hazaértem,közben Howie is elaludt az ölemben.Óvatosan beletettem a helyére,egy pillanatban azt hittem fel kel,de horkantott egyet,és tovább aludt.Mellé tettem a kajáját,hogy ha éhes lenne megtalálja,és felmentem a szobámba aludni.Bekapcsoltam a tévét,és addig néztem amíg el nem aludtam.