53.~Pont most

Sziasztok!A részhez semmi érdekeset sem mondhatnék..Úgy döntöttem 60 résszel befejeződik a blog(ez még változhat),plusz az epilógus,és annyi plusz rész amennyit ti akartok,persze ez csak akkor,ha jelezitek is.:) Fura lesz itt hagyni ezt az első blogot,és csak remélni tudom hogy a következő is legalább ennyire sikeres lesz.Nem mondom,hogy ezt annyira sokan olvasnák,de sosem gondoltam volna,hogy 13 feliratkozóm lesz valaha,mivel elárulom nektek,hogy azzal indultam,hogy nem érdekel hányan olvassák "magamnak írom".Remélem tetszik az új kurzor.*-*Na de jó olvasást!:D(Ennek a résznek szívesen adnám a "közmondások" címet:'D)

Skyler
Lassan mentem be a hotelbe,hogy addig is gondolkodni tudjak,vagy csak tisztázni magamban,hogy mit csinálok éppen.A tegnap este,a fiúkkal való beszélgetés annyira közvetlen volt,hogy csak sodródtam az árral,és észre sem vettem,hogy elmúlik a feszengés amit éreztem.Sosem gondoltam volna,hogy egyszer ennyire örülni fogok Harry közelségének,ha mondhatom annak.Mi sosem voltunk "átlagosak".A mi kapcsolatunk más volt,szinte nem is nevezhetjük annak.Csak az érzéseken alapultak,a lelkünkön.A fájdalmon.
Az élet úgy játszott velünk mintha mi lennénk a legkedvesebb babái,szétválasztott,aztán összehozott,és a kínjainkon csak nevetett.A sors összehozott minket,úgy,mintha nem venné észre az ezzel okozott csalódásokat,és hibákat.Nem csak mi követtünk el hibákat,az egész élet.Ha valamit biztosnak tekintettünk kártyavárként hullott össze,ha valaki mást megszerettünk egy kicsit is kimutatta a foga fehérjét.Minden csak egy véletlen volt?Egy véletlen,hogy megtudjuk,nem az okozta az legnagyobb hibát,akire azt hittük?Hogy talán azt engedtük el,aki a legkevesebb gondot okozta?Csak könnyű volt arra fogni,aki először lépett a rossz irány útjába?Lehet,hogy nem is az a személy vezetett oda.Csak a köd,ami az utamban állt.Az a köd talán a valóság.
Körbe néztem az óriási épületben,a falon óriási csillár,a bal falnál a recepciós pultok sorakoztak,a hal közepén pedig kanapék,asztalok rajtuk újságokkal,és ha jól gondolom volt jó pár szórólap a hotelről is.Hamar észrevettem a hevesen integető fiúkat a nagy lépcsőnél,akik miután meglátták,hogy észrevettem őket felém kezdtek sétálni.Mikor beértem őket egyenként köszöntem nekik.
-Ugye hoztál fürdőruhát?-kérdezte Niall vizslató szemekkel,biztosan azt nézte látszik-e rajtam,de nem láthatta,mivel magas nyakú felső van rajtam.
-Igen hoztam.-mosolyogtam rá.-És miújság?-kérdeztem tőlük mindenkin végigpillantva,de csak a vállukat vonogatták.
-Nem rég keltünk fel,már csak rád vártunk.-mondta Harry.
-Remélem nem vártatok rám sokat,mentségemre legyen,hogy előbb jöttem,csak sokáig tartott amíg beérek a hotelbe.
-Gondolom taxival jöttél,és csak négy lépcsőfok,majd egy méter választ el a hoteltől.-röhögött Louis,mire elmosolyodtam.
-Igen,de én nem teszem magam idiótává,és rohanok fel a lépcsőn fellökve mindenkit.-céloztam rájuk,mert biztos voltam benne,hogy ilyesmi módon jutottak be.
-Héé.-morgott Louis,mire rámosolyogtam,és ő vissza.
A fiúk tovább kérdezgettek,de most nem olyan személyes témáról mint tegnap a koncert után.Csak olyan sablonkérdéseket,mint hogy mit csináltam,és ilyeneket.Az enyém nem volt olyan szórakoztató,persze ha megkérdeztem ők mit csináltak lehetett rajta nevetni.Nem éreztem feszültséget,tényleg jól éreztem magam velük,már az első perctől kezdve.Zayn csendes volt,mint tegnap,és ha jól gondolom a régebbi találkozásunk miatt.Egyáltalán nem haragszom rá,-valószínűleg ezt nem tudja- csak Harrynek akart jót,én is ezt tettem volna.
Mikor felértünk a szobájukba csak Harrynek és Liamnek kellett átöltözni,és indulhattunk is fel,a medencéhez.Közben végig kellett mennünk az egész hotelen,így volt idejük tovább kérdezgetni.Így legalább nem unatkoztam,és Niallnek hála nem állt be a bizonyos kínos csend sem.Úgy látszott rajta sokat jelent neki,hogy itt vagyok,talán többet tud mint én.De az egyszerűbb változat,hogy úgy gondolja ez jót tesz.Mindenkinek.
A fiúk leültek a napozóágyakra,míg én átöltöztem egy kinti öltözőben.Egy türkizkék bikinit hoztam,aminek nincsenek pántjai.Mikor készen lettem kimentem,és elindultam a fiúk felé.Mindegyikük másfelé nézett,csak akkor vettek észre mikor megszólaltam.
-Bemegyünk?
-Aha.-mondta Louis,amivel a többiek is egyetértettek.Megvártam míg előre mennek,hátul akartam maradni egy kicsit,Harryvel.Örültem,mikor ez megtörtént,úgy láttam neki is ez volt a célja.
-Nem sokára jön Lou és Lux is.-mosolygott rám,de én nem mosolyogtam.
-Madison?-kérdeztem halkan.
-Tudod,vele már nem vagyok együtt..De ő is itt van,csak sosem jön közénk.Elakart jönni Los Angelesbe,de kerül minket.Vagyis..engem.
-Jobb lenne ha nem találkoznánk.-húztam el a számat,mire egyetértően bólintott.Erre el kellett mosolyodnom.
-Mi olyan nevetséges?-kérdezte kíváncsi mosolyra húzva a száját.
-Remélem tudod,hogy ha találkoznánk sem tépném meg,vagy ilyenek.-nevettem el magam,mire megrázta a fejét.
-De eszedbe jutott.-néztem rá.
-Igen.-nevetett fel.
Mire abbahagytuk a nevetést már a vízbe vezető lépcső következett.Szisszenéssel mutattam ki,hogy ez a víz nem csak hideg,hanem jéghideg.A többiek már félig benne voltak,mikor én még csak a bokámig tettem bele a lábam.Mikor teljesen benne voltak rám néztek várakozóan.
-Nem jössz?-kérdezte Liam.
-Ez hideg.-mondtam,és mozgatni kezdtem benne a lábam,hogy ne fázzon.Újabb lépcsőfokot tettem meg csiga lassan,így a víz már majdnem a térdemig ért.Mozgattam volna a lábam,mikor éreztem Harry kezét hirtelen a derekamra tévedni,majd elrántott,és együtt estünk a jéghideg vízbe.Elkapott a forróság,aztán villámcsapásként a jéghideg víz érzete.Kapálózni kezdtem,majd felúsztam a felszínre.Fent nevetések zaja ütötte meg a fejemet,valószínűleg jól szórakoztak.
-Te hülye vagy?!-kérdeztem félelmetesen hisztérikus hangnemben,de csak nevettek.
-Megköszönhetnéd.Ha rajtad múlik még egy ideig kint ácsorogsz.-röhögött Louis,mire egy szúrós pillantással belé fojtottam a kitörni készülő újabb nevetést.Harry jött aki csak ártatlanul mosolygott.
-Véletlen volt.-emelte fel maga előtt a kezeit védekezésképp.
-Szóval véletlenül rántottál bele a vízbe?!-kérdeztem,mire bólintott.
-Persze.-forgattam meg a szemeimet.
-Hagy üljek valaki nyakába!-mondta Niall elnyújtva az utolsó magánhangzót.
Erre Harry azonnal odavetette magát,és lemerült a vízbe,hogy Niall odaülhessen.Mire feljött a víz alól Niall szorongatta az állát.
-Skyler!Kiállsz ellenem?-kérdezte Niall vigyorogva.
-Tessék?
-Gyere,ülj a nyakamba.-mosolygott Louis,majd lebukott.Megpróbáltam normálisan a nyakába ülni,de így is majdnem leestem,mikor felbukott Louis a víz alól.
-Most próbálj engem lelökni.-mondta Niall,majd alatta Harry közeledni kezdett felénk.
-Azt nem mondtad hogy te is le akarsz majd lökni.-nevettem,és próbáltam beleakasztani a lábamat Nialléba,de akkor Niall másik lába lecsúszott,így mind a négyen beleestünk a vízbe.Röhögve kapálóztam fel magam,mikor meghallottam Zayn hangját.
-...A telefonja!-mondta,mikor meghallottam a legújabb The Saturdays számot.Az én telefonom csörgött.
-Ez az enyém lesz.-szóltam,majd kiúsztam a medence széléig,és kitornáztam magam a vízből.A cuccom felé már futottam,nehogy lerakják.Mikor odaértem túrkálni kezdtem a táskámba,és meg is találtam.Egyből elhúztam a zöld ikont,és a fülemhez tettem a tekefont.
-Szia,Kaylee vagyok.-hallottam a dörmögő hangot a vonal másik végéből.Ha jól gondolom megfázott ami Lodonban nem csoda.
-Ó,Szia.-köszöntem.-Miújság?-kérdeztem.
-Azért hívlak,mert felhívott az a modellsuli ahova jártál.
-Mit mondtak?-kérdeztem miután lenyeltem a gombócot a torkomban.
-Egy reklámhoz téged választottak ki,és hiába mondták hogy te már nem vagy a diákjuk téged akarnak.Nekem ezt mondták.Azért hívtak,hogy elvállalnád-e.-mondta,és hallottam a kutyaugatást,amire elmosolyodtam.
-Mikor lesz?
-Csak a hónap végén,vagy annál is később.Konkrét időpontot nem mondtak.mondta.
-Akkor már nem leszek itt,szóval lehetséges.Majd én felhívom őket,nagyon köszönöm hogy szóltál.
-Semmiség.-mondta,és éreztem hogy mosolyog.
-Jut eszembe.Ugye nem felejtettél el szólni Faithnek,és Cristinnek?Tudom régen szóltam,de elfelejtettem.-mondtam.
-Már rég mondtam,de nem nagyon tetszett nekik.Azt hittem azóta hívtad őket.
-Dehogy hívtam,rajtad kívül senkinek sem szóltam igazán.Nem is beszéltem senkivel.-sóhajtottam.
-Jó-jó.Na megyek,mert a harci kutyád nem hagy amíg nem adok neki enni.-röhögött.
-Oké,szia!-köszöntem el,és letettem a telefont.
Betettem a telefont a táskámba,és visszafordultam.Felvettem a napszemüvegemet is,de még így is azt láttam amit nem kellett volna..